Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dalszövegek

2011.04.27

ÉN VAGYOK A MAGYAR Rózsa


Én vagyok a Magyar Rózsa,
Szívemből szól ez a nóta.
Magyar leánynak születtem,
A babámat még keresem.
Magyar leánynak születtem,
A babámat még keresem.

Én vagyok a Magyar Rózsa,
Magyar szívnek magyar nóta.
Piros rózsa a virágom,
Tánc a zene a jó barátom.
Piros rózsa a virágom,
Tánc a zene a jó barátom.

Szóljon hát a magyar nóta,
Hegedűszó és trombita.
Kalácsot, bort, szerelmet,
Adjon az Isten most Nektek.

Szóljon hát a magyar nóta,
Hegedűszó és trombita.
Kalácsot, bort, szerelmet,
Adjon az Isten most Nektek.

Én vagyok a Magyar Rózsa,
Magyar szívnek magyar nóta.
Örömkönny az arcomon,
Ha nótámat Nektek dúdolom.
Örömkönny az arcomon,
Ha nótámat Nektek dúdolom.

Szóljon hát a magyar nóta,
Hegedűszó és trombita.
Kalácsot, bort, szerelmet,
Adjon az Isten most Nektek.

Szóljon hát a magyar nóta,
Hegedűszó és trombita.
Kalácsot, bort, szerelmet,
Adjon az Isten most Nektek.

 

 

ÉDESANYÁM

 


Apró falucskában,
Egy muskátlis kis házban,
Ott lakik a drága jó anyám.
Fáradt már a lépte,
Aggódom is érte,
De mindig mondja: nincs baj Csillagom.

Törékeny kezével,
Imádkozik értem,
A szívében míg él én ott vagyok.
Had köszönjek így meg,
Mindent most Neked,
A gyermekkorom, létem, s életem.

Édesanyám, Te aki oly sok mindent megtanítottál,
Édesanyám, Te aki jóban-rosszban mellettem voltál.

Mindazt, amit adtál én magammal viszem.
Csillagok, ha várnak, még nem engedlek el.
Vigyázza a lépted az én Jó Istenem,
A hálám és az összes szeretetem.

Törékeny kezével,
Imádkozik értem,
A szívében míg él én ott vagyok.
Had köszönjek így meg,
Mindent most Neked,
A gyermekkorom, létem, s életem.

Édesanyám, Te aki oly sok mindent megtanítottál,
Édesanyám, Te aki jóban-rosszban mellettem voltál.

Mindazt, amit adtál én magammal viszem.
Csillagok, ha várnak, még nem engedlek el.
Vigyázza a lépted az én Jó Istenem,
A hálám és az összes szeretetem.

Mindazt, amit adtál én magammal viszem.
Csillagok, ha várnak, még nem engedlek el.
Vigyázza a lépted az én Jó Istenem,
A hálám és az összes szeretetem.

 

 

A FÜREDI ANNA BÁLON

 


A füredi Anna-bálon szól a zene szó,
Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsika szó.
Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam,
Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam.
Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány,
Megkérdezte: Mi a nótád édes kicsi lány?
De a kislány halkan csendben csak ennyit felelt:
Nincsen nótám és a nótát nem is szeretem.

Akinek nótája nincsen annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints.
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.

Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát:
Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt.
Fehér kocsi várta őket a templom előtt,
Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt.

Kilenc szobás palotába vitték az új párt,
Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt.
De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme,
Mert a kertből felhangzik az ismerős zene:

Akinek nótája nincsen annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints.
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.

Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt,
Búcsúzóul megállok a fogadó előtt.
Benézek és mit látok a tomboló tanyán?
Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán:

Akinek nótája nincsen annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints.
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.

Akinek nótája nincsen annak szíve sincs,
Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints.
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod,
És ahol majd senki se lát, meg is siratod.

 

 

 

ÁRVA FIÚ

 


Volt egy fiú, árva fiú,
Nem szerette senki.
Úgy érezte, elszeretne,
Elszeretne menni.

Árva fiú jöjj vissza,
Hová sietsz, mondd hová,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.
Állj meg fiú jöjj vissza,
Célhoz nem érsz így soha,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.

Sűrű, sötét erdő ölén
Rátalált az álom.
Vitte, vitte messzi útra,
Pillekönnyű szárnyon.

Árva fiú jöjj vissza,
Hová sietsz, mondd hová,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.
Állj meg fiú jöjj vissza,
Célhoz nem érsz így soha,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.

Árva fiú jöjj vissza,
Hová sietsz, mondd hová,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.
Állj meg fiú jöjj vissza,
Célhoz nem érsz így soha,
Jöjj, valaki hív, valaki vár.

Volt egy fiú, árva fiú,
Róla nincs hír semmi.
Nem jött vissza soha többé,
Nem kereste senki.

 

 

CSAK AZÉRT SZERETEM A MESÉT

 


Csak azért szeretem a mesét,
Mert a két szemed oly meseszép,
Csak azért, csak azért, a Te két szemedért,
A Te két ragyogó szemedért!

Mikor megláttalak kedvesem,
Ahogyan néztél rám szelíden,
Szemed szép mosolyát, hangod lágy dallamát
Esküszöm, soha nem feledem!

Csak azért szeretem a mesét,
Mert a két szemed oly meseszép,
Csak azért, csak azért, a Te két szemedért
A Te két ragyogó szemedért!

Száll a dal halkan peng a gitár,
Elmentél, itt hagytál, vége már!
Elmentél, itt hagytál, vissza nem jössz soha már,
Szól a dal, halkan peng a gitár.

Mit jelent az a szó: szerelem?
Csak egy könnycsepp a két szemeden.
Csak egy szó, csak egy vágy a te szíved után,
Ezt jelenti a szó: szerelem!

Csak azért szeretem a mesét,
Mert a két szemed oly meseszép,
Csak azért, csak azért, a Te két szemedért,
A Te két ragyogó szemedért!

Csak azért szeretem a mesét,
Mert a két szemed oly meseszép,
Csak azért, csak azért, a Te két szemedért,
A Te két ragyogó szemedért!

 

 

SZÜLŐFALUM

 

Kicsiny falucskában születtem én,
Ott ahol a templomtorony is vén.
Anyám és apám is ott nevelkedett,
Kopott falai közt kezdődött az élet.

Szülőfalum sosem feledlek én,
Hisz ott nőttem fel, ott éltem én.
Déli harangszó, öröm és bánat,
Szívemben minden emlék megmarad.

Tornácos házunkban bölcsőm ringott,
Hol néhány gólya még fészket is rakott.
Elsodort az élet, elsodort az ár,
De köszönöm, hogy otthonom voltál!

Szülőfalum sosem feledlek én,
Hisz ott nőttem fel, ott éltem én.
Déli harangszó, öröm és bánat,
Szívemben minden emlék megmarad.

Szülőfalum sosem feledlek én,
Hisz ott nőttem fel, ott éltem én.
Déli harangszó, öröm és bánat,
Szívemben minden emlék megmarad.

 

 

 

SZENT KARÁCSONY

 


Nem lehet ma egyedül
senki az angyalok
vigyáznak ránk a
szeretet itt van
és bekopogtat majd
neked is a
szíved ajtaján

Itt vagyok én is
átölellek ha elfogadod
engedj közel vigyázok
rád és veled leszek majd
amíg csak élsz

Refr.

Szent Karácsony eljött
az Ég a Földre szállt
ünnepeljük boldogan
e fényes éjszakát
Szent Karácsony eljött
az Ég a Földre szállt
Gyertyafényben ünnepeljük
át az éjszakát

Itt a nap mit
annyira vártál a
család ma biztos
együtt marad adni
készülsz és kapni fogsz
majd mert ajándék
minden pillanat

Tőlünk ezt a dalt
kapod ha elfogadod
engedd közel vigyáz
rád és veled lesz
majd amíg csak élsz

Refr.(2x)

 

 

NECSI, NECSI

 


Maga olyan régen udvaroltat vélem,
Megevett már ötven vacsorát.
Hogyha nem lesz vége, esküszöm az égre,
Még ma éjjel itt hagyom Magát!

Necsi, necsi, ne csinálja énvelem,
Úgyis olyan szomorú az életem.
Kértem rá, hogy este kell az érzelem,
De necsi, necsi, ne csinálja énvelem!

Necsi, necsi, ne csinálja énvelem,
Úgyis olyan szomorú az életem.
Kértem rá, hogy este kell az érzelem,
De necsi, necsi, ne csinálja énvelem!

Engemet is csábít, hogy Ön mire számít,
Hagyjuk már a szentes figurát.
Szegény szívem szenved, izgatottan szenved,
De még ma éjjel itt hagyom Magát!

Necsi, necsi, ne csinálja énvelem,
Úgyis olyan szomorú az életem.
Kértem rá, hogy este kell az érzelem,
De necsi, necsi, ne csinálja énvelem!

Necsi, necsi, ne csinálja énvelem,
Úgyis olyan szomorú az életem.
Kértem rá, hogy este kell az érzelem,
De necsi, necsi, ne csinálja énvelem!

 

 

 

CSALFA BABÁM

Elcsábított tőlem egy kósza szikra,
Szép galambom miért nem repülsz vissza!?
Nálam jobban senki nem szeret,
Ki ölel most Téged, régóta csak hiteget.

Csalfa babám jöjj vissza hozzám,
Had csókoljon újra a csókos szám!
Nélküled hervadt virág vagyok,
Nélküled már a nap sem ragyog.
Nélküled hervadt virág vagyok, Nélküled már a nap sem ragyog.

Kopogtass be a muskátlis kis ablakon,
S nem folyik több könnycsepp majd az arcomon.
Elég volt a gyötrelem a lelkemnek,
Csak Te kellesz szerelmes szívemnek.

Csalfa babám jöjj vissza hozzám,
Had csókoljon újra a csókos szám!
Nélküled hervadt virág vagyok,
Nélküled már a nap sem ragyog.
Nélküled hervadt virág vagyok, Nélküled már a nap sem ragyog.

Csalfa babám jöjj vissza hozzám,
Had csókoljon újra a csókos szám!
Nélküled hervadt virág vagyok,
Nélküled már a nap sem ragyog.
Nélküled hervadt virág vagyok, Nélküled már a nap sem ragyog.

 

 

 

HA ÉN RÓZSA VOLNÉK

 

 



Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek

 

 

BOLDOG VAGYOK VÉLED KISANGYALOM

 

 


Csillagfényes éjjel megismertelek,


Udvaroltál nékem, s megszerettelek.


Gyorsan rabul ejtett ragyogó szemed,


Azóta a szívem csak a tied.



Boldog vagyok véled kisangyalom,


Szóljon hát most néked vidám dalom.


Ígérd meg, hogy mindig enyém leszel,


Más csókjának többé sosem hiszel.



Boldog vagyok véled kisangyalom,


Szóljon hát most néked vidám dalom.


Ígérd meg, hogy mindig enyém leszel,


Más csókjának többé sosem hiszel.



Szépen telnek-múlnak a derűs napok,


Tőled minden este csókot is lopok.


Táncoljunk együtt míg tart az életünk,


Virágozzon mindig igaz szerelmünk.



Boldog vagyok véled kisangyalom,


Szóljon hát most néked vidám dalom.


Ígérd meg, hogy mindig enyém leszel,


Más csókjának többé sosem hiszel.



Boldog vagyok véled kisangyalom,


Szóljon hát most néked vidám dalom.


Ígérd meg, hogy mindig enyém leszel,


Más csókjának többé sosem hiszel.